Nyár

Szereplők:

Egy úr (Haumann Péter)

Öregúr ( Bodrogi Gyula)

Suhanc (Rudolf Péter

Népvezér (Kern András)

Biztosítási ügynök (Gálvölgyi János)

Apáca (Pogány Judit)

Ügyvéd (Benedek Miklós)

Történik a Budapest környéki hegyekben.

Öregúr: Jó napot!

Egy úr: Jó napot!

Öregúr: Mondja, miért áll azon a sziklán?

Egy úr: Semmi különös, csak kijöttem ide, a természetbe egy kicsit. Figyelem az alattam őrülten morajló várost, ezt az édes gyermeket…

Öregúr: Milyen melankolikusan mondta! Mint egy született költő!… (hirtelen felismeréssel) Mondja! Csak nem akar öngyilkos lenni?

Egy úr: Öngyilkos? Nem, uram, nyugodjon meg! Én csak belélegzem ezt a friss levegőt, élvezem a napsütést! Figyelem, ahogy a napkorong lassan alászáll, átadva helyét előbb az alkonyatnak, majd a síri sötétségnek!

Öregúr: Ejnye, fiatalember! Nem szabad ilyen borúlátónak lenni! Hisz a sötétség után jön a következő nap, és világos lesz!

Egy úr: Tudom, és épp ez benne a csodálatos!

Öregúr: Akkor hát ne dobja el az életét!

Egy úr: De könyörgöm, higgy el, nem akarok öngyilkos lenni!

Öregúr: Biztos benne?

Egy úr: Higgye el, tudnék róla!

Öreg úr (még mindig kétkedve): Hát, ha maga mondja…

Suhanc (be): Figyelj má’, banyek! Le akarsz ugrani?

Öregúr: Ugye, hogy le akar ugrani? Nekem nem hiszi el!

Suhanc: Figyelj má’, vazeg! Nem lehetsz olyan tapló, hogy leugrasz!

Öregúr: Kedves, hogy így aggódik érte!

Suhanc: Aggódik a halál, csak mingyá’ jön a csajom, és nem akarom, hogy kidobja a taccsot. Nem bírja a vért. Akaszd fel magad, az hót tuti, és akkor nem kell feltakarítani utána!

Öregúr: Nem szégyelli magát? Menjen innen, maga hullagyalázó!

Egy úr: Elnézést kérek, még nem haltam meg!

Suhanc (az Úrhoz): Ne szóljál be, kisköcsög! (az Öregúrhoz) Maga meg papa inkább húzzon vissza a kriptába, hogy odaérjen névsorolvasásra!

Öregúr: Nahát, felháborító, milyen alakok vannak!

Egy úr: Kérem, én csak kijöttem, nézem a várost, amint lüktet a völgyben! Gyönyörködöm ebben a szép, tiszta, kék égben!

Suhanc: Az a szürke csík a smog (sic)?

Öregúr: Igen. Szörnyű, nem? Az embernek elmegy az életkedve. Nem csoda, hogy le akar ugrani!

Egy úr: De én nem akarok leugrani!

Népvezér (hirtelen felbukkan): De! Ugorjon csak le! A nemzetnek semmi szüksége ilyen csökevényekre! Csak elveszik a munkát a magyar fiataloktól!

Suhanc: Annyi baj legyen!

Öregúr: Maguk kicsodák?

Népvezér: Mi épp…

Öregúr: MIÉP?

Népvezér: Mi épp erre jártunk a társaimmal, és láttuk, hogy megint nélkülünk akarnak dönteni. Ez a demokrácia csorbítása! Szerintünk ugorjon le! Dunának-Tiszának egy az árja!

Az Úr közben folyton szeretne megszólalni, de rá sem hederítnek.

Biztosítási ügynök (be): Elnézést! Az úr a sziklán le óhajt ugrani?

Öregúr: Most mit szól hozzá?

Biztosítási ügynök: Kérem, mint a Biztos Ami Biztos Biztosító menedzsere azt tudom javasolni, hogy kössön kombinált biztosítás! Mindössze százezer forint!

Öregúr: És mire fizet a kombinált biztosítás?

Biztosítási ügynök: Betörésre, balesetre, házkárra, állatkárra és növénykárra.

Öregúr: Öngyilkosságra?

Biztosítási ügynök: Arra nem, de nem mindegy neki? Én meg magas jutalékot kapok.

Öregúr: Takarodjon innen, maga hóhér! Aljas vérszívó!

Egy úr. Kérem szépen…

Apáca (berohan): Ne, ne ugorj gyermekem! Én megmentelek a kárhozattól!

Egy úr: Nyugodjon meg, kedves nővér! Eszem ágában sincs leugrani! Én csupán a madarak röptében gyönyörködöm!

Apáca: Bálványimádó! Csitt! Egy szó se többet! Minden szavadból a Sátán beszél! Térj meg gyermekem! Még nem késő! Támogasd nagy összeggel az Apostoli Szeretet Egyházát, amelynek apácája vagyok!

Biztosítási ügynök: Már bocsánat, de az úr a biztosító társaságnak fizet!

Apáca: Nem! Az egyháznak!

Biztosítási ügynök: Én láttam meg előbb!

Apáca: De én mentettem meg a leugrástól!

Ügyvéd (egy ideje messziről figyeli a történéseket): Bocsánat, azt hiszem, közbe kell avatkoznom! Dr. Sáfrány vagyok, ügyvéd. Védencemnek alanyi jogon jár az öngyilkosság!

Egy úr: De kérem…

Ügyvéd: Maga ne törődjön semmivel, haljon meg egész nyugodtan. A számlát majd az örököseivel elintézem.

A jelenlévők veszekedni kezdenek a szerencsétlen Úr körül. Mindenki mondja a magáét, az itt következők a vita hevében hangoznak el / történnek.

Suhanc: Ugorj má’ le, vazeg!

Öregúr: Nem szabad leugrani!

Népvezér: Szavazzunk! Szerintünk ugorjon le!

Biztosítási ügynök: Ugorjon, csak előbb írja alá a papírokat!

Apáca: Nem, ne ugorjon!

Népvezér: Maga ne szóljon bele! Igen is ugorjon le!

Ügyvéd: Az apácának joga van beleszólni!

Tovább dulakodnak.

Öregúr: Ereszd el a hajamat!

Biztosítási ügynök: Nem akarja biztosítani a haját?

Népvezér: Harapsz, te szemét?

Ügyvéd: Ne személyeskedjen!

Közben az Úr tehetetlenül vergődik a forgatag közepén. Ide-oda lökdösik, mintha ott se lenne.

Egy úr: Ne, kérem! ne veszekedjenek! Vigyázzanak! Lelöknek! (A nagy tülekedésben lezuhan a szikláról) Jaaaaj!

A dulakodók hirtelen körbe néznek.

Öregúr: Hol van a fiatalember?

Apáca: Szűz anyám, leugrott!

Öregúr: Ezek a mai fiatalok! Mindig a könnyebb utat választják!

Ügyvéd: Joga volt hozzá!

Népvezér: Az ügyvéd lökte le!

Nekiesnek az ügyvédnek, és kikergetik a színről.